Ide az Alváscentrum weboldalának ismertetőjét másolom be, mert ez nem szubjektív kérdés, nem az a lényeg, hogy én hogyan és mit élek meg ebből. Ez szimplán orvosi kérdés. Ez az oldal orvosok által írott anyagokból épül fel, nem írnak rajta butaságokat. "Narkolepszia tünetei (tetrád):
A narkolepsziára jellemző alvásrohamok, kataplexia, valóságszerű álomélmények, alvási bénultság, rokonok az alvás jellemzőivel. Fontos megjegyezni, azonban, hogy a betegek életének egy-egy szakaszát, más és más tünetkombináció uralja. Kóros aluszékonyság, alváskésztetés az esetek 60 %-ban, kataplexia és aluszékonyság együtt 12 %-ban, a tetrád valamennyi tünete mindössze 2%-ban fordul elő.
Fokozott nappali aluszékonyság: a narkolepszia vezető, legkorábban jelentkező tünete, amely a betegek legfőbb panasza. Nem függ az előző éjszakai alvás mennyiségétől és minőségétől sem. Az alvásrohamokat, leküzdhetetlen álmosság, automatikus mozgások jellemzik, melyek evés közben, színházban, beszélgetéskor, munka közben - gyakorlatilag bármikor jelentkezhetnek Az alvásrohamok, mint leggyakoribb, jellemző tünet általában serdülőkorban, vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, ami tanulási zavarokhoz vezethet és amit az esetek döntő többségében másnak tulajdonít, mind a pedagógus, mind pedig a szülő. Az iskolapadban-óraközben elalvó diák nem ritka jelenség. A betegség ismeretének hiányában rendszerint a döntően kóros aluszékonyságban szenvedő betegek kórisméig évek, esetleg évtizedek telnek el, úgy, hogy közben téves diagnózisok alapján tévesen kezelik.
A kataplexia, tulajdonképpen az ébrenlét állapotba betörő alvást jelenti: a narkolepsziás beteg hirtelen elveszti izmainak tónusát és a szó szoros értelmében lebénul. Az esemény nem minden esetben társul elalvással, a tudat ép, a beteg képtelen izmainak "parancsolni", magatehetetlenül csuklik össze. A kataplexia lehet részleges is, amikor nem minden izomra terjed ki ez az állapot, csak egyes izmokra pl. a láb megbicsaklik, az áll leesik, a váll megroggyan. Az alvásrohamokkal szemben a kataplexiás rohamok váratlan helyzetben, rendszerint erőteljes érzelmek átélése közben (nevetés, sírás, szexuális aktus közben) jelentkeznek rövid ideig tartanak (kb. egy-két perc).
A narkolepszia tüneteinek harmadik tagja az alvásparalízis jelensége, ami az elalvás előtti, ill. a reggeli ébredés utáni sajátos állapot. Ebben az állapotba akár a kataplexia esetében a beteg képtelen akaratlagos izommozgásokra, bénulás érzését éli át. A jelenség ijesztő, a beteg azt élheti át, hogy meghalt, vagy úgy érezheti, lebeg az ágya felett.
Végül a narkolepszia negyedik jellemző tünete jellemzően az alvás-ébrenlét határon (elalváskor és/vagy ébredéskor) kialakuló, gyakran alvásparalízishez társuló élénk, színes rémisztő álomképek, az ún. hypnagog hallucináció. A hypnagog hallucinációk élményszerűek, gyakran valósághűnek tűnnek, rendszerint félelmet keltő rémálomélményt eredményeznek, amelyek néha annyira életszerűek, hogy nehéz őket a valóságtól megkülönböztetni.
A narkolepszia betegségben gyakran előfordul az éberség csökkenése aluszékonyság, vagy álomittasság formájában, amely amnéziát okozhat. Jellemző érdekesség, hogy ha a narkolepsziások álmosak és nem tudnak lefeküdni, félálomban is képesek automatikusan is tovább tevékenykedni. Ennek oka az lehet, hogy álmosság esetén is tovább képes működni a mozgató rendszer az agyban, de a dolgok megkülönböztetése (ún. mentális differenciálóképesség) csökken. Ennek az lesz a következménye, hogy habár a cselekvések folytatódnak, azok kivitelezése már nem megfelelő. A betegek az egyszerű kérdésekre még képesek válaszolni, de bonyolultabb beszélgetésekre már képtelenek. Az autóvezetéskor figyelmetlenekké válnak, s előfordul, hogy ismeretlen helyen találják magukat."
Forrás: http://www.alvascentrum.hu/narkolepszia/narkolepszia-tunetei-tetrad.html
